Itt összegyűjtöttük azokat a kérdéseket, amelyek leggyakrabban felmerülnek. Reméljük, hogy megtalálja a választ kérdéseire és segítenek Önnek jobban megérteni a duális képzések előnyeit és működését. Amennyiben további információra van szüksége, vagy nem találta meg, amit keresett, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
A duális képzés olyan középfokú szakképzési forma, amely során az intézményben, illetve a munkaerő-piaci szereplőknél, vállalatoknál, cégeknél folyó szakmai oktatás párhuzamosan, egymást kiegészítve történik. Duális képzésben a szakirányú oktatást biztosító vállalatnál a tanuló gyakorlatot szerez, megismeri a vállalati kultúrát és versenyképes tudással és gyakorlattal lép a munkaerőpiacra a tanulmányai befejezése után.
Gyakorlati tapasztalat: A középiskolákból a munkaerőpiacra kikerült álláskeresők legtöbben azzal a problémával szembesülnek, hogy a vállalatok fiatal, ugyanakkor szakmai tapasztalattal már rendelkező munkavállalókat keresnek. Az általános szakmai gyakorlat alatt megszerzett tapasztalat kevés, míg a duális képzésben már biztosított a 2-3 éves tapasztalatszerzés, amellyel nagyobb az elhelyezkedés esélye is. Sok esetben a duális képzésben részt vevő vállalat szívesebben foglalkoztatja azokat, akiket a duális képzési idő alatt már betanított az adott munkára. Az igazán jól teljesítő diákoknak szinte biztos az álláslehetőségük egy ilyen cégnél.
Versenyképes tudás: A diák a képzés alatt részt vesz a vállalati projektekben, megismeri a vállalat által alkalmazott technológiákat és a gyakorlati tudását az elméleti tudás számonkérésében is kamatoztathatja. Az adott szakterületen a legjobb szakemberektől tanulhatja jövendőbeli szakmája alapjait, vállalati környezetben.
Fizetett képzés: A duális képzésben résztvevők havi 100 ezer és 170 ezer forint közötti munkabérre számíthatnak, amelyből csak a társadalombiztosítási járulék kerül levonásra. További előny, hogy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképzési munkaszerződés időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából munkaviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül, a munkaviszony időtartama nyugellátásra jogosító szolgálati időnek, munkabére nyugdíjalapot képező jövedelemnek számít.
A duális képzés kifizetődő a vállalat számára is, mert a diákok bevonásával képes lesz kompetens és már tapasztalt szakembert alkalmazni a későbbiekben.
Technikumban az első két tanévben (9-10. évfolyam), a szakképző iskolában az első tanévben (9. évfolyam), kizárólag szakmai vizsgára felkészítő szakmai oktatás esetén pedig fél év időtartamban ágazati alapoktatás folyik, amelyet az ágazati alapvizsga zár le. Ezután lehet megkezdeni a szakirányú oktatást (azaz a duális képzést) szakképző intézményben vagy szakképzési munkaszerződéssel duális képzőhelyen. Tanulói jogviszonyban az ágazati alapvizsgát követően – a kizárólag szakmai vizsgára felkészítő szakmai oktatás kivételével – szeptember 1-jei hatállyal köthető legkorábban.
A szakképzési munkaszerződés alapján a tanulót megillető, havonta fizetendő munkabér összege – a tanuló és a duális képzőhely megállapodása alapján – legalább 100 ezer, legfeljebb 170 ezer forint , amelynek megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló szakmai felkészültségét, tanulmányi eredményeit is. A munkabért csak a társadalombiztosítási járulék terheli. A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt ezen felül megilletik az adott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatással azonos, de legfeljebb évente a minimálbér összegének megfelelő mértékű egyéb juttatások. Az egyéb juttatásra a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az általa ledolgozott napokra tekintettel arányosan jogosult.
Nem. A duális szakirányú oktatásban részt vevő tanuló (képzésben részt vevő személy) munkabérre jogosult, amelynek összege – a tanuló és a duális képzőhely megállapodása alapján – legalább 100 ezer, legfeljebb 170 ezer forint. (A munkabért csak a társadalombiztosítási járulék terheli.)
Az éves összes szabadság mértéke
Az Mt. alapszabadságot és pótszabadságot határoz meg, az Szkt. szövegezése csak „szabadságot” tartalmaz. Mivel utóbbi törvény egységesen kezeli az alap- és pótszabadságot, ezért az Mt. pótszabadságait már nem lehet alkalmazni.
A munkáltató a szakmát tanuló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára – a munkajogi és társadalombiztosítási szabályok értelmében – naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot biztosít. A betegszabadság lejáratát követően jogosult táppénzre. Betegszabadság valamennyi munkanapra, táppénz valamennyi naptári napra jár, függetlenül attól, hogy az duális képzőhelyi vagy szakképző intézményi oktatási nap (esetleg szünet).
A tanuló mulasztását annál a szakirányú oktatást folytató szervezetnél igazolja, amelynél a szakirányú oktatását teljesíti. Szakképzési munkaszerződéssel a mulasztást a keresőképtelenségről jogszabályban meghatározottak szerint kiállított igazolással (táppénzes papírral) kell a duális képzőhely felé igazolni. A szakképzési munkaszerződéssel rendelkezők keresőképtelenségüket tehát minden esetben a háziorvos által kiállított, keresőképtelenségről szóló dokumentummal tudják igazolni (nem a közvetlenül a KRÉTA-ba feltöltött orvosi igazolással). Ez vonatkozik a szakképző intézményben oktatással töltendő napokon fennálló keresőképtelenség igazolására is.
Nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. Ebben az esetben a tanuló táppénzre jogosult.
A gyakran ismételt kérdések forrása a https://ikk.hu/gyik-dualis valamint a https://dualis.mkik.hu/informaciok/tanulo-szakmajegyzek oldalak.
Duális képzések – Együtt építjük a jövő szakembereit!